A napokban egy új KATAs ügyfelünk mesélt egy ismerõsérõl, aki – bár a tevékenység, amit
végez, az egyik legjobb példa arra, kinek való, kinek jó igazán a KATA – nem mert belépni az adó
hatálya alá, mivel jellemzõen csak egy cég felé számláz ki hónapról hónapra. Félelmének oka:
attól tartott, hogy majd rásütik, munkaviszonyt leplez a vállalkozása. Sok minden jutott eszembe a
történetet hallgatva, de most csak a szakmai részére fogok szorítkozni, egyéb aspektusait – hogy
például miért fél valaki ma Magyarországon egy olyan adózási módot kihasználni, amit pont az
ilyen tevékenységet végzõk adó és adminisztrációs terheinek megkönnyítésére hoztak létre – most
nem venném sorra.
Tehát: a kisadózó vállalkozások tételes adójában van egy fejezet, ami kifejezetten arról szól,
hogyan lehet eldönteni, hogy teljes biztonsággal védhetõ lesz a számlázásunk adott megbízó felé
és fel sem merülhet majd, hogy valójában ez bújtatott munkaviszony lenne. Bemásolom ide a
törvény szövegét, mivel ez bárki számára emészthetõ formában íródott:
Munkaviszonytól való elhatárolás
(3) A (2) bekezdésben foglalt vélelmet (munkaviszony vélelme) akkor kell megdõltnek
tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. § szerinti
adatszolgáltatásra köteles személytõl szerezte;
c) a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység
végzésének módjára vonatkozóan;
d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. § szerinti
adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
Mirõl is van itt szó? Ha a fenti 6 pontból legalább kettõre nyugodt szívvel rá tud valaki bólintani,
nincs miért aggódnia, akkor sem, ha a teljes bevétele egy adott vállalkozástól (megbízótól/cégtõl)
származik.
Mit is jelentenek az egyes pontok és az azokban használt kifejezések?
a) Gondolom ez egyértelmû, ha a feladatot, amelyre szerzõdtem, akár alvállalkozóval akár
alkalmazottal is végeztethetném vagy végeztetem is
b) Itt a 13. § szerinti adatszolgáltató alatt azt a céget/vállalkozást értjük, akinek mi számlázunk,
megspékelve azzal, hogy ha adott évben egy megbízónknak egy millió forintot meghaladóan
állítunk ki számlát, akkor azt év végén be kell jelentenie a megbízónknak is és nekünk is. Errõl
szól a 13. §. Tehát, ha a bevételünk éves szinten mondjuk két millió forint, de ez 5050 %ban
(vagy még több felé) oszlik meg különbözõ megbízók között, akkor ez a pont is pipa. (a példánk
esetében ez biztosan nem lesz igaz, de sebaj, van még további négy lehetõségünk)
c) c) Ez a pont arról szól, hogy a tevékenységet, amit végzek, önállóan végzem, a megbízom
semmilyen formában nem utasíthatott az eredmény elérésének érdekében. Ez elég jó kis pont,
mindenféle ügynöki tevékenység esetében jól védhetõ, adott a cél, de hogy azt hogyan érem el, az
én döntésemen, ötletességemen, képességeimen múlik.
d) d) Ezt gondolom nem is kell magyarázni, ha valaki otthonról dolgozik vagy általa bérelt
irodában, mûhelyben stb. ez a pont oké. És akkor is, ha a munkavégzésnek igazán nincs is helye –
megint csak az ügynöki tevékenységre gondolok de az ehhez tartozó háttérmunkákat mondjuk
ténylegesen otthon végzem. Ez persze nem jelenti azt, hogy soha, semmilyen formában ne
jelenhetnék meg a megbízóm telephelyén. :)
e) A munkaeszközöket nem a megbízom bocsájtja a rendelkezésemre. Tehát például saját
autóval megyek az ügyfelekhez, saját telefont, számítógépet használok. Természetesen
ezeket a költségeket majd a megbízóm felé kiállított számlában érvényesíteni fogom, akár
nevesítve, de ez egyáltalán nem szükséges.
f) A megbízom nem rendelkezik az idõmmel, nem határozza meg, hogy a cél elérése érdekében
mikor és mennyit dolgozzak. Praktikusan ez azt jelenti, hogy nem célszerû blokkolni a
megbízónknál vagy bármilyen egyéb módon az ottani alkalmankénti jelenlétünket dokumentálni.
Van még egy g) pont is (nem ez nem az a G pont :)), de ezzel inkább nem terhelnék senkit, az
elõbbi hat pontból is össze kell jöjjön kettõ, mert ezek azok a feltételek, amelyek hétköznapi
szinten vizsgálhatóak, bárki számára megemészthetõk. Ha ezekbõl nem tudunk magunkévá tenni
kettõt, amiben hiszünk, hogy bizonyíthatóan megállja a helyét, akkor tényleg elgondolkodtató a
KATA.
De visszatérve a történet elejére, nézzük most meg, miért is ne lehetne egy ingatlan közvetítõ
egyéni vállalkozó KATAs nyugodt szívvel, akkor is, ha egész évben csak egy megbízó felé
számláz?
Már az elsõ pont is megáll, még akkor is, ha valójában nem vesz igénybe alvállalkozót és
alkalmazottja sincs. Itt arra kell figyelni, hogy a megbízójával kötött szerzõdésben szerepeljen,
hogy a feladat ellátása során igénybe veheti harmadik fél (alvállalkozó) közremûködését is.
A második pont kiesik, megyünk tovább.
C pont, ez megint szerzõdés kérdése, bele kell írni a megbízóval kötött szerzõdésbe, hogy
Megbízott (vagy is mi) önállóan végezzük a tevékenységet, Megbízó az eredmény elérése
érdekében nem ad, és nem adhat utasításokat Megbízottnak. (az ügyvéd tudni fogja, milyen a jó
Megbízási szerzõdés :))
D pontról többet nem írnék, lsd. fentebb
E pont: Egy ingatlan ügynök általában úgy is a saját eszközeit használja, szerintem ezt is
túltárgyaltuk. Ahogy írtam is, a felmerült költségeit próbálja tovább számlázni, már ha a megbízója
hajlandó kifizetni. Megint csak a megbízási szerzõdésbe érdemes beleírni, hogy a Megbízott, vagy
is mi, a saját eszközeit használja.
F pont, megint csak maga a tökély, hiszen minden ingatlan ügynök saját maga szervezi a napját a
feladatait, ez megint pipa.
Általában elmondható, fontos, hogy a megbízási szerzõdés jól legyen megírva, tartalmazza eleve
azokat a pontokat, melyeket úgy gondoljuk, hogy megállják a helyüket, majd pedig ügyeljünk arra,
hogy néhány ostoba banánhéjon – mint például egy jelenléti ív – nehogy elcsússzunk.
Azt is érdemes tudni, vannak tipikus tevékenységek – ilyen az összes ügynöki tevékenység is –
melyeknél az adóhivatal is tisztában van a ténnyel, hogy jellemzõen vállalkozóként végzik azt,
ezért ezekben az esetekben eleve sem várható, hogy vizsgálnák a munkaviszonytól való
elhatárolást.
Ha ezek után úgy döntött, bátran belevág és mostantól KATAzni fog, ajánlom Önnek KATA
Klubunkat, ahol évi 18 000, Ft (+áfa) tagsági díj megfizetése mellett jogosult tanácsadásra, segítõ
támogatásra az egész év folyamán.
Bõvebben: http://bonnybock.hu/kata.php
Ha pedig kérdése lenne hívjon minket: 06309222798