Szabadságok mértéke, kiadásának módja, átvitelének lehetõsége a következõ évre 2015-ben
A szabadság mértéke
A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap.
Életkor után járó pótszabadság – elõször abban az évben illeti meg a munkavállalót, amikor a szükséges életkort betöltötte
Gyermek után járó pótszabadság – elõször a gyermek születésének évében, utoljára abban az évben, amikor 16. életévét betölti; mindkét szülõt megilleti
Az apának gyermeke születése esetén járó pótszabadság – legkésõbb a születést követõ második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban kell kiadni 5 munkanap - ikergyermekek születése esetén 7 munkanap
A fiatal munkavállalónak járó pótszabadság – utoljára abban az évben jár, amikor a tizennyolcadik életévét betölti 5 munkanap
A föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap
Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap
A rehabilitációs szakértõi szerv által megállapítottan legalább ötven százalékos mértékû egészségkárosodással rendelkezõ munkavállaló pótszabadsága 5 munkanap
A munkáltató legkésõbb a munkaviszony kezdetétõl számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót, többek között a szabadság mértékérõl, számítási módjáról és kiadásának szabályairól.
A szabadság kiadása
A szabadságot - a munkavállaló elõzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony elsõ három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelõ idõpontban köteles kiadni.
A szabadságot - eltérõ megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggõ napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
A szabadság kiadásának idõpontját a munkavállalóval legkésõbb a szabadság kezdete elõtt tizenöt nappal közölni kell.
A szabadságot – kivéve a munkaviszony megszüntetését- pénzben megváltani nem lehet.
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követõen kezdõdött, a munkáltató az esedékességet követõ év március 31-ig adhatja ki.
A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett kiadni, az ok megszûnésétõl számított hatvan napon belül ki kell adni.
Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdõdik és a szabadság következõ évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a mûködését közvetlenül és súlyosan érintõ ok esetén
A munkavállalónak a kiadás idõpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A szabadság alatti tartózkodási helyrõl a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idõ a szabadságba nem számít be.
A munkaviszony megszûnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
Szabadság következõ évre történõ átvitele
A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján – az életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követõ év végéig is kiadhatja.