Akkor kezdjük Ádámtól és Évától. Mert a visszajelzések szerint, már az sem egyértelmû mindenki számára, hogy mit jelent az „adóalanyiság”.
Talán van, aki számára meglepõ, de még azok sem feltétlen tudják, hogy mit jelent az adóalanyiság, akik pedig bejelentkeztek egy adózási forma hatálya alá, például KATA-sok .
Bármely jövedelemszerzõ tevékenység végzése során adóalannyá válunk.
Ha valaki alkalmazott, tehát bérbõl, fizetésbõl él, akkor õ az szja (személyi jövedelemadó) adóalanya lesz, még akkor is, ha bizonyos kedvezmények miatt – például családi adókedvezmény – ténylegesen adót nem is fizet.
Ãket az adó hatálya alá a munkáltatójuk jelenti be – legalább is neki kellene, a fekete foglalkoztatással most nem foglalkoznék – tehát az õ esetükben az adóalanyiság így jön létre. Az szja törvény is egy törvény, melynek rendelkezései mindenkire nézve kötelezõ érvényûek, aki ennek az adónemnek a hatálya alá tartozik.
Ha a jövedelemszerzõ tevékenységet vállalkozóként szeretnénk folytatni, elõször is el kell döntenünk, hogy ezt milyen formában tesszük. Lehetünk egyéni vállalkozók vagy társas vállalkozók, ennek leggyakoribb formái a Bt (betéti társaság) és a Kft (korlátolt felelõsségû társaság).
Ezekben az esetekben, akár az egyéni vállalkozást (EV) választjuk, akár céget alapítunk (Bt, Kft), az ezzel kapcsolatos „bejelentések” már a mi feladatunk lesz.
(Új cég alapításával kapcsolatban honlapunkon itt olvasható bõvebb tájékoztatás: http://www.bonnybock.hu/ujceg.php)
És ezzel a döntésünkkel – vagy is, hogy vállalkozóként szeretnénk jövedelemhez jutni – azonnal bizonyos adók hatálya alá kerülünk, a bejelentkezést követõen. Tehát ismételten elõáll az adóalanyiság.
Az egyéni vállalkozó az szja hatálya alatt „marad” ugyan, de ez nem fog egy az egyben megegyezni azzal, mint mikor alkalmazottként vonatkozik ránk a törvény.
Ha Bt-t vagy Kft-t alapítunk, azzal egyidejûleg a Társasági adó hatálya alá kerülünk.
És hogy jön ide a KATA és az ottani adóalanyiság? Nos, az elmúlt évek során sorra jelentek meg olyan, többnyire kedvezõnek mondható, adózási formák, melyek választásával bizonyos egyéb adók hatálya alól kikerülhetünk és ezen kedvezõbb adózási formák hatálya alá tartozhatunk, mint adóalany. Ilyen a KATA is, melyet egyéni vállalkozók, egyéni cégek, bt-k és kkt-k (közkereseti társaság) választhatnak. (Ez utóbbi két vállalkozási forma csak abban az esetben, ha kizárólag magánszemélyek a tagjai.)
Azzal, hogy a KATA (Kisadózó vállalkozások tételes adója) alá bejelentkezünk, az alábbi adók hatálya alól kerülünk ki:
Tehát, ha a KATA-t választottuk, akkor a KATA törvény szabályai vonatkoznak ránk. Ez a törvény pedig 2015-tõl úgy rendelkezik, hogy - eltérõen 2014-tõl, amikor még negyedévente kellett vizsgálni – a KATA-s vállalkozásnak az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozását az adóév utolsó napján kell vizsgálni. Amennyiben az adóév utolsó napján (minden év december 31-e) az adózónak 100 ezer forintot meghaladó tartozása van, akkor az adóalanyisága megszûnik.
Errõl az adóhatóság határozatban értesíti az érintett adózót. A kedvezõ változás pedig az, hogy nem a határozat napjával szûnik meg az adóalanyiság, hanem annak jogerõre emelkedésének napját magába foglaló hónap utolsó napján. Ez azért nagyon lényeges és kifejezetten kedvezõ változás, mert így elkerülhetjük azt a helyzetet, hogy azt gondoljuk, még KATA-sok vagyunk, pedig már nem is.
A hírben a bejelentési kötelezettség változásáról is írtam. Ez a téma önmagában is megér egy hosszabb lélegzetû bejegyzést, de megpróbálom a hírrel kapcsolatban a leglényegesebb dolgokat leírni.
Az, hogy általánosságban hogyan válunk biztosítottá, valóban egy külön bejegyzés témája lesz, itt most csak a KATA-sokra vonatkozó részre szorítkozom. Biztosítottá válni egyet jelent azzal, hogy jogosultságot szerzünk az ingyenes egészségügyi ellátásokra, illetve a késõbbiekben majd egyszer valamilyen összegû nyugdíjra. A KATA-soknál ezzel kapcsolatban több félreértés is volt a tavalyi évben, sokan azt gondolták, azzal, hogy bejelentkeztek a KATA hatálya alá, mindent elintéztek. Majd, mikor elõször elmentek orvoshoz és ott közölték velük, hogy nincsenek biztosítva – tehát nem jár nekik az ingyenes orvosi ellátás – elkerekedett a szemük.
Nos, a lényeg az, hogy bár a KATA alá bejelentkeztünk, ettõl függetlenül be kell jelentünk, azon a bizonyos T1041-es (2015-ben 15T1041-es nyomtatvány), hogy mi mostantól fõállású kisadózó vállalkozók vagyunk, és ilyen formán válunk biztosítottá.
A hírben szereplõ további változás – vagyis, hogy a kisadózó vállalkozások, kisadózóként be nem jelentett tagjainak kifizetett nyereség összege 2015-tõl osztalék jövedelemnek minõsül – azt jelenti, ha a társas vállalkozásnak van olyan tagja, akit nem jelentettünk be kisadózónak, az õ részére juttatott, év végi nyereségbõl kifizetett összeg, nem mentesül sem az osztalék után fizetendõ szja sem pedig az EHO (egészségügyi hozzájárulás százalékos mértékû adója) alól.
Ha a fentiekkel kapcsolatban kérdése lenne, keressen bizalommal, örömmel segítek!
Miskei Ildikó
06-30-9-222-798
info@bonnybock.hu